Az Énekmester

“Elena rendkívül fiatal megszemélyesítője, a magyar Temesi Mária – ezt a nevet érdemes megjegyezni, hiszen minden bizonnyal ismert és ünnepelt sztárja lesz a művésznő a világ zenés színházainak -, teljes odaadással oldotta meg szólamát és színészi feladatait egyaránt. Hangja bársonyos és behízelgő, s máris olyan technikai biztonsággal énekel, amely a szerep minden nehézségét fölényesen győzi.” 

Eredeti, francia nyelvű kritika:

“Maria Temesi – tel est son nom qui sans doute deviendra célèbre, a eu l’honnèteté, après une légère hesitation, de ne pas attendre prudemment le dernier acte et le redoutable boléro, pour se donner entitèrement à son rõle dont l’interprétation a bénéficié d’un timbre velouté et suave et d’une science du chant qui lui permet toutes les audaces sans atteindre à la témérité ni aux effets faciles. Maria Temesi avait en face d’elle trois partenaires dignes d’elle à des titres divers.” (Yves Hucher, Nice – Nice Matin lundi 18. Juin 1984.)

„Minden felvonás után bravó kiáltásokkal és éljenzésekkel ünnepelték a Lohengrin Semper épületébe történő átvitelét. A taps mindenekelőtt a budapesti Állami Operaház Elzájának, Temesi Máriának szólt. Puha, messze vivő drámai szopránja, kitűnő szövegkezelése, különösen kifejező előadóművészi képességei – amellyel a szerelmi vágyat, a reményt, a beteljesülést, az intrikus ellenerőknek történő megadást minden szinten olvashatóvá tett – meggyőztek.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

„Mit Bravorufen und Jubel nach jedem Akt wurde die Übernahme des ’Lohengrin’ in den Semperbau quittiert. Der Beifall galt vor allem der Elsa von Mária Temesi, Staatsoper Budapest. Ihr weicher, weittragender dramatischer Sopran, ihre vorzügliche Textbehandlung, besonders ihre ausgeprägten darstellerischen Fähigkeiten – die alle Stufen von Liebessehnsucht, Hoffnung, Erfüllung und Erliegen durch intrigierende Gegenkräfte ablesbar machten – überzeugten.” (Dresden, Sächsisches Tageblatt, 03. 1985.)

„De mennyire tudja a lélegzetet visszatartani a Magyar Állami Operaházban és a Drezdai Semperoperben éneklő első osztályú szoprán énekesnő, Temesi Mária (a berlini Lindenoper Elzája) mint Santuzza! A legszenvedélyesebb módon tárja elénk a becsületében és tisztességében megbántott, összetört fiatal parasztlány tragédiáját. Valódi arannyal színezett, önmagát nem kímélő szopránjának drámaiságával, hangnemváltásokban gazdag kifejezésmódjával megérteti azokat a szenvedéseket és lelki kínokat, amelyeken ez a szicíliai lány keresztülmegy.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

 „Aber wie weiss die an den Staatsopern Budapest und Dresden singende erstklassige Sopranistin Mária Temesi (die Elsa der Lindenoper) als Santuzza in Atem zu halten! Die Tragödie der zerrütteten, in ihrer Ehre getroffenen jungen Bäuerin bringt sie mit leidenschaftlichstem Ausdruck heraus. Mit goldrichtigem, farbkreftigem, sich keinerlei Schonung auferlegendem Sopran, mit dramatisch starker, modulationsrecher Expressivität verdeutlicht sie, was dieser sizilianischen Frau an Leid widerfahren ist, was sie an seelischer Qual mit sich herumträgt.” (Neue Zeit, Berlin, 03.04.1987.)

MOZART CIKLUS, JEAN-PIERRE PONNELLE VILÁGHÍRŰ RENDEZŐ EMLÉKÉRE

„Felfedezés volt a temperamentumos magyar Temesi Mária, aki Vitelliával debütált Kölnben: egy, a legmélyebb fekvésekig teljesen jelenlévő szoprán nagy kisugárzó erővel és frappáns mozgékonysággal: a játékban is egy (quasi) ideális megtestesítője a Primadonnának.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

 „Eine Entdeckung war die temperamentvolle Ungarin Mária Temesi, die mit der Vitellia ihr Kölner Debut gab: ein bis auf die ganz tiefen Lagen vollpräsenter Sopran von grosser Leuchtkraft und frappierender Beweglichkeit: auch im Spiel eine (fast) ideale Verkörperung der Primadonna.” (Kölnische Rundschau 20. 06.1989.)

“Temesi Mária Sieglinde alakítása hagyta bennem a legnagyobb benyomást. Egy jó kinézetű, telivér Sieglinde, sötét, lángoló csengésű szopránnal, színpadi játékában hihetetlen empátiaival és szuverenitással. Az énekesnő a színpadon teljesen szabadon, a súgótól és karmestertől szinte függetlenül játszik s Sieglindeként minden pillanatban úgy él, mintha minden igazi esemény lenne, nem pedig színház. Csontjainkon áthatoló boldog-hangos-síró kiáltása olyan az első felvonás végén, amikor Siegmund kirántja a kőrisfából a kardot, hogy Siegmundnak nincs más választása. El tudom képzelni, hogy remek Kundry lenne.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

„Für mich hinterliess Maria TEMESI den grössten Eindruck, eine Vollblut-Sieglinde mit einem dunkel lodernden Timbre, gutem Aussehen und unglaublicher Empathie und Souveränität im Spiel. Die Sängerin ist von Souffleur und Dirigent völlig unabhängig, lebt jede Minute, die sie auf der Bühne steht, als wäre es wahre Begebenheit und nicht Theater. Dabei ist sie stimmlich zu  allen bei der Sieglinde erforderlichen Ausbrüchen fähig  – ihr sängerischer Aufschrei bei der Schwertgewinnung  geht durch Mark und Knochen – und lasst so Siegmund gar keine Wahl. Vor ihr könnte ich mich auch eine gute Kundry vorstellen.” (Dr. Klaus Billand- Wien, Austria, Der Neue Merker, 07/2002)

“…az előadás csúcspontja, ahogyan annak lennie kell, Brünnhilde fellépése volt, a Wagner stílust tudó Temesi Máriáé. Egy tüzes, temperamentummal teli, gyönyörű, fess asszonyé, akitől lángoló drámai szopránjának meleg középfekvéseivel és lángra gyújtó magasságaival egy olyan dinamikus, mozgássalteli szerep alakítást láthattunk, ahol gesztus, mimika és éneklés egyetlen egységben forrt össze.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

„…zum Höhepunkt, wie es sein sollte, wurde das Auftreten der um den Wagner-Stil wissenden Brünnhilde: Maria Temesi, ein hinreissend fesches Weib von feurigem Temperament, mit ausladendem dramatischem Sopran, warmer Mittellage, zündender Höhe und einer Rollengestaltung, bei der Bewegung, Gestik, Mimik und Gesang eine Einheit bildeten.” (Dr. Sieglinde Pfabigan – Wien, Der Neue Merker, 07/2002)

„Temesi Mária, a nagyszerű és temperamentummal teli budapesti Sieglinde volt ezúttal Erzsébet. Szerepét a rá jellemző drámai magabiztossággal és szép, sötéten lángoló orgánumával énekelte, amely hangját kiemelkedővé tette. Ezzel egy erősebb karakterizálása sikerült a szerepnek, amely különben szokásos, különösen a középső felvonás végén lévő drámai jeleneteknél és a harmadik felvonás elmélkedő pillanataiban. Ez az énekesnő a cselekmény minden akciójában tökéletesen hiteles, sőt még jobban hallani, amikor a publikumtól elfordulva hátrafelé énekel és a dirigensre pillantania látszólag nem szükséges. Itt és ott feltűnik néha az ő Ortrudja is.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

 „MÁRIA TEMESI, die großartige und temperamentvolle Budapester Sieglinde, war diesmal die Elisabeth. Sie sang die Rolle mit dem ihr eigenen dramatischem Aplomb und ihrem schönen, dunkel lodernden Timbre, welches ihre Stimme auszeichnet. Damit gelang ihr eine stärkere Charakterisierung der Rolle als sonst üblich, insbesondere in den dramatischen Szenen am Schluss des Mittelakts und in den kontemplativen Momenten des 3. Akts. Diese Sängerin wirkt in jeder Phase ihres Handelns total authentisch und ist sogar noch bestens zu hören, wenn sie vom Publikum abgewandt nach hinten singt Blicke zum Dirigenten hat sie scheinbar nicht mehr nötig. Hier und da scheint durchaus ihre Ortrud auf.”  (Dr. Klaus Billand – Wien, Austria , Der Neue Merker, 05 / 2007)

„A szoprán Temesi Mária, mint Gertrúdisz királyné, Bánk ellenfeleként nagy örömet okozott mint mindig, köszönhetően, hogy ennek az igen hálátlan szerepnek elkötelezett interpretálója. Drámaian használta sötét, karakteres hangját, az erős magas regiszterét, és amikor csak megjelent, uralta a színpadot.”

Eredeti, angol nyelvű kritika:

“The soprano Mária Temesi as Queen Gertrud, Bánk’s opponent thrilled as always thanks to her committed interpretation of this rather ungrateful part. She used her dark, characterful voice and strong high register dramatically and commanded the stage whenever she appeared.” (London, OPERA, 08/2010.)

Szegedi Tudományegyetem (2016)

„Nemzetközi hírű művészi munkája és a Zeneművészeti Kar növedékei iránt elkötelezetten és odaadóan végzett oktatói tevékenysége elismeréseként”

Szegedi Tudományegyetem (2015)

Budapest (2013)

„A szép magyar beszéd műveléséért”

Szeged (2010)

Budapest (2003)

Állami kitüntetés – Budapest (2000)

Magyar Állami Operaház – Budapest (1996)

Magyar Állami Operaház – Budapest (1995)

Budapest (1992)