Operaénekes

Egy nemzetközi karrier főbb állomásai

Temesi Mária, drámai szoprán szülővárosában, Szegeden szerzett ének- és zongoratanári diplomát (1979), majd kitüntetéses diplomával végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Opera- és Magánénektanár Mester szakán (1981). Friss diplomásként rögtön két állandó szerződés ajánlatot is kapott, a budapesti és a saarbrücken-i operaháztól.

24 évesen Wagner: Lohengrinjében Elza szerepével debütált a Magyar Állami Operaházban, a neves olasz karmester, Giuseppe Patané vezényletével.

Az óriási közönségsikerről a korabeli Kritika így számolt be:

Temesi Mária Brabanti Elzaként való bemutatkozása szenzáció! Szép hangja, kulturált éneklése, magabiztos, de mégis nőies lénye a nagy szerep eszményi megformálójává emeli. Az énekesnő soha nem él vissza óriási átütőerejű, magvas szopránjával, Wagner főszerepben is megőrizve így a dalolást, szép éneklést. Rendkívüli ígéret, vagy máris több annál!” (Népszava, 1982/04)

Ugyanebben az évben indult el nemzetközi karrierje is, először a drezdai, berlini és nizzai operaházban, majd ezt követően a világ számos más neves operaházától kapva meghívásokat. Több versenygyőzelem mellett két nagy nemzetközi énekverseny győzteseként is ünnepelték: 1981-ben Rio de Janeiro -ban a SBRAC Énekversenyt még Tóth Mária néven nyerte meg, majd 1985-ben Philadelphia-ban a Pavarotti Énekverseny győztese volt.

Sikerekben bővelkedő pályája során a Magyar Állami Operaház állandó tagjaként számos emlékezetes alakítást nyújtott. Pályája elején Mozart – szerepek közül Donna Anna és Vitellia megformálása emelkedik ki, majd ezt követték Verdi, Puccini, Mascagni, Ciléa operáinak főszerepei: Desdemona, Erzsébet (Don Carlos), Leonóra (A trubadúr), Giorgetta, Manon, Tosca, Santuzza, Adriana Lecouvreur, Tatjana. Wagner és Richard Strauss operáiban kivételes, drámai erejű alakításaira emlékezhet a nagyérdemű: Elza, Éva, Sieglinde, Brünnhilde, Senta, Ortrud, Herodias, Marianne. 2005 és 2010 között öt évadnyitó előadáson alakította Gertrúdis királynét Erkel: Bánk bánjában. Kortárs magyar zeneszerzők műveiben is megmutatkozott: Szokolay Sándor: Ecce Homo című operájában Lénió-ként, Madarász Utolsó keringőjében pedig az Asszony szerepében.

2008-ban a Magyar Állami Operaházi tagságának 25 éves jubileumi előadásán Wagner: A walkür című operájának Sieglinde alakításával ünnepelte az operarajongó közönség, majd ezt követte 2012-ben a 30 éves jubileumi előadás, ahol szintén Wagner hősnőként lépett színpadra, Erzsébet-ként a Tannhäuser-ben.

Hazai fellépései mellett számos főszerepet énekelt a világ élvonalbeli operaházaiban. Állandó vendégművészként szerződtette Franciaországban 1984-90 között az Opera du Nice, Németországban 1985-90 között a drezdai Semperoper és 1987-89 között a berlini Komische Oper.

A kor kiváló operaénekesei voltak színpadi partnerei: Peter Schreier, Theo Adam, Klaus König, Martha Mödl, Fiorenza Cossotto, Marton Éva, Polgár László, Kalmár Magda, Melis György, Roberta Alexander, Luciano Pavarotti, Giacomo Aragall, Samuel Ramey, Jurij Marusin, Paata Burchuladze, Dmitri Hvorostovsky.

Olyan nemzetközi hírű karmesterekkel dolgozott, mint Giuseppe Patané, Vaszy Viktor, Lovro von Matacic, Sir John Pritchard, Rico Saccani, Ferencsik János, Doráti Antal, Jurij, Szimonow, Lamberto Gardelli, Piergiorgio Morandi, Wolfgang Gönnenwein, Peskó Zoltán, Lukács Miklós, Lukács Ervin, Kórodi András, Mihály András, Medveczky Ádám, Kovács János, Pál Tamás, Kocsis Zoltán, Ligeti András, Győriványi Ráth György, Héja Domonkos, Kesselyák Gergő, Dénes István, Kocsár Balázs, Stefan Soltész, Siegfried Kurz, Oleg Caetani, Kobayashi Ken Ichiro, Ondrej Lénard, Oliver Dohnanyi, Fischer Iván, Fischer Ádám.

2016-ban Magyarország Köztársasági Elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta számára „A mély kifejezőerőt igénylő drámai szoprán szerepek, főként a Wagner hősnők megformálásában kivételes, ugyanakkor az oratórium és daléneklés terén is elsőrendű és rendkívül sikeres énekművészete elismeréseként.”

Művészi teljesítményét számos díjjal jutalmazták:
Melis György – díj A szép magyar beszéd műveléséért” (2013), Liszt Ferenc – díj (2000), Artisjus- díj (2003), Juventus díj (1996), Székely Mihály -emlékplakett (1995), Bartók Béla – Pásztory Ditta díj (1992)

A Bartók Rádióban – neves karmesterek, művészek és zenekarok közreműködésével – rendszeresen elhangzanak opera, oratórium és dal koncert felvételei. Televízió és rádió szereplései, könyvben és folyóiratokban megjelenő interjúi kapcsán neve ismert a zeneértő nagyközönség körében. Wagner Heroinák című szóló lemeze 2004-ben jelent meg a HUNGAROTON gondozásában. Nevét jegyzi a magyar és nemzetközi Ki kicsoda? és számos operalexikon.

Operaházi Kritikák

ELZA - WAGNER: LOHENGRIN, MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ BUDAPEST, DEBÜT, 1982

„Temesi Mária Brabanti Elzaként való bemutatkozása szenzáció! Szép hangja, kulturált éneklése, magabiztos, de mégis nőies lénye a nagy szerep eszményi megformálójává emeli. Az énekesnő soha nem él vissza óriási átütőerejű, magvas szopránjával, Wagner főszerepben is megőrizve így a dalolást, a szép éneklést. Rendkívüli ígéret, vagy máris több annál!”
(Budapest, Népszava, 1982. 04.)

ELENA - VERDI: SZICILIAI VECSERNYE, OPERA DE NICE, FRANCIAORSZÁG, 1984

Elena rendkívül fiatal megszemélyesítője, a magyar Temesi Mária – ezt a nevet érdemes megjegyezni, hiszen minden bizonnyal ismert és ünnepelt sztárja lesz a művésznő a világ zenés színházainak -, teljes odaadással oldotta meg szólamát és színészi feladatait egyaránt. Hangja bársonyos és behízelgő, s máris olyan technikai biztonsággal énekel, amely a szerep minden nehézségét fölényesen győzi.” 

Eredeti, francia nyelvű kritika:

“Maria Temesi – tel est son nom qui sans doute deviendra célèbre, a eu l’honnèteté, après une légère hesitation, de ne pas attendre prudemment le dernier acte et le redoutable boléro, pour se donner entitèrement à son rõle dont l’interprétation a bénéficié d’un timbre velouté et suave et d’une science du chant qui lui permet toutes les audaces sans atteindre à la témérité ni aux effets faciles. Maria Temesi avait en face d’elle trois partenaires dignes d’elle à des titres divers.” (Yves Hucher, Nice – Nice Matin lundi 18. Juin 1984.)

ELZA - WAGNER: LOHENGRIN, SEMPEROPER DRESDEN, NÉMETORSZÁG, 1985

„Minden felvonás után bravó kiáltásokkal és éljenzésekkel ünnepelték a Lohengrin Semper épületébe történő átvitelét. A taps mindenekelőtt a budapesti Állami Operaház Elzájának, Temesi Máriának szólt. Puha, messze vivő drámai szopránja, kitűnő szövegkezelése, különösen kifejező előadóművészi képességei – amellyel a szerelmi vágyat, a reményt, a beteljesülést, az intrikus ellenerőknek történő megadást minden szinten olvashatóvá tett – meggyőztek.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

„Mit Bravorufen und Jubel nach jedem Akt wurde die Übernahme des ’Lohengrin’ in den Semperbau quittiert. Der Beifall galt vor allem der Elsa von Mária Temesi, Staatsoper Budapest. Ihr weicher, weittragender dramatischer Sopran, ihre vorzügliche Textbehandlung, besonders ihre ausgeprägten darstellerischen Fähigkeiten – die alle Stufen von Liebessehnsucht, Hoffnung, Erfüllung und Erliegen durch intrigierende Gegenkräfte ablesbar machten – überzeugten.” (Dresden, Sächsisches Tageblatt, 03. 1985.)

SANTUZZA - MASCAGNI: PARASZTBECSÜLET, KOMISCHE OPER BERLIN, NÉMETORSZÁG, 1987

De mennyire tudja a lélegzetet visszatartani a Magyar Állami Operaházban és a Drezdai Semperoperben éneklő első osztályú szoprán énekesnő, Temesi Mária (a berlini Lindenoper Elzája) mint Santuzza! A legszenvedélyesebb módon tárja elénk a becsületében és tisztességében megbántott, összetört fiatal parasztlány tragédiáját. Valódi arannyal színezett, önmagát nem kímélő szopránjának drámaiságával, hangnemváltásokban gazdag kifejezésmódjával megérteti azokat a szenvedéseket és lelki kínokat, amelyeken ez a szicíliai lány keresztülmegy.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

 „Aber wie weiss die an den Staatsopern Budapest und Dresden singende erstklassige Sopranistin Mária Temesi (die Elsa der Lindenoper) als Santuzza in Atem zu halten! Die Tragödie der zerrütteten, in ihrer Ehre getroffenen jungen Bäuerin bringt sie mit leidenschaftlichstem Ausdruck heraus. Mit goldrichtigem, farbkreftigem, sich keinerlei Schonung auferlegendem Sopran, mit dramatisch starker, modulationsrecher Expressivität verdeutlicht sie, was dieser sizilianischen Frau an Leid widerfahren ist, was sie an seelischer Qual mit sich herumträgt.” (Neue Zeit, Berlin, 03.04.1987.)

VITELLIA - MOZART: TITUSZ KEGYELME, KÖLNI OPERAHÁZ, 1989

MOZART CIKLUS, JEAN-PIERRE PONNELLE VILÁGHÍRŰ RENDEZŐ EMLÉKÉRE

Felfedezés volt a temperamentumos magyar Temesi Mária, aki Vitelliával debütált Kölnben: egy, a legmélyebb fekvésekig teljesen jelenlévő szoprán nagy kisugárzó erővel és frappáns mozgékonysággal: a játékban is egy (quasi) ideális megtestesítője a Primadonnának.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

 „Eine Entdeckung war die temperamentvolle Ungarin Mária Temesi, die mit der Vitellia ihr Kölner Debut gab: ein bis auf die ganz tiefen Lagen vollpräsenter Sopran von grosser Leuchtkraft und frappierender Beweglichkeit: auch im Spiel eine (fast) ideale Verkörperung der Primadonna.” (Kölnische Rundschau 20. 06.1989.)

SIEGLINDE - WAGNER: A WALKÜR, MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ, BUDAPEST, 2002

“Temesi Mária Sieglinde alakítása hagyta bennem a legnagyobb benyomást. Egy jó kinézetű, telivér Sieglinde, sötét, lángoló csengésű szopránnal, színpadi játékában hihetetlen empátiaival és szuverenitással. Az énekesnő a színpadon teljesen szabadon, a súgótól és karmestertől szinte függetlenül játszik s Sieglindeként minden pillanatban úgy él, mintha minden igazi esemény lenne, nem pedig színház. Csontjainkon áthatoló boldog-hangos-síró kiáltása olyan az első felvonás végén, amikor Siegmund kirántja a kőrisfából a kardot, hogy Siegmundnak nincs más választása. El tudom képzelni, hogy remek Kundry lenne.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

„Für mich hinterliess Maria TEMESI den grössten Eindruck, eine Vollblut-Sieglinde mit einem dunkel lodernden Timbre, gutem Aussehen und unglaublicher Empathie und Souveränität im Spiel. Die Sängerin ist von Souffleur und Dirigent völlig unabhängig, lebt jede Minute, die sie auf der Bühne steht, als wäre es wahre Begebenheit und nicht Theater. Dabei ist sie stimmlich zu  allen bei der Sieglinde erforderlichen Ausbrüchen fähig  – ihr sängerischer Aufschrei bei der Schwertgewinnung  geht durch Mark und Knochen – und lasst so Siegmund gar keine Wahl. Vor ihr könnte ich mich auch eine gute Kundry vorstellen.” (Dr. Klaus Billand- Wien, Austria, Der Neue Merker, 07/2002)

BRÜNNHILDE - WAGNER: SIEGFRIED, MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ BUDAPEST, 2002

“…az előadás csúcspontja, ahogyan annak lennie kell, Brünnhilde fellépése volt, a Wagner stílust tudó Temesi Máriáé. Egy tüzes, temperamentummal teli, gyönyörű, fess asszonyé, akitől lángoló drámai szopránjának meleg középfekvéseivel és lángra gyújtó magasságaival egy olyan dinamikus, mozgássalteli szerep alakítást láthattunk, ahol gesztus, mimika és éneklés egyetlen egységben forrt össze.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

„…zum Höhepunkt, wie es sein sollte, wurde das Auftreten der um den Wagner-Stil wissenden Brünnhilde: Maria Temesi, ein hinreissend fesches Weib von feurigem Temperament, mit ausladendem dramatischem Sopran, warmer Mittellage, zündender Höhe und einer Rollengestaltung, bei der Bewegung, Gestik, Mimik und Gesang eine Einheit bildeten.” (Dr. Sieglinde Pfabigan – Wien, Der Neue Merker, 07/2002)

ELISABETH - WAGNER: TANNHÄUSER, MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ BUDAPEST, 2007

„Temesi Mária, a nagyszerű és temperamentummal teli budapesti Sieglinde volt ezúttal Erzsébet. Szerepét a rá jellemző drámai magabiztossággal és szép, sötéten lángoló orgánumával énekelte, amely hangját kiemelkedővé tette. Ezzel egy erősebb karakterizálása sikerült a szerepnek, amely különben szokásos, különösen a középső felvonás végén lévő drámai jeleneteknél és a harmadik felvonás elmélkedő pillanataiban. Ez az énekesnő a cselekmény minden akciójában tökéletesen hiteles, sőt még jobban hallani, amikor a publikumtól elfordulva hátrafelé énekel és a dirigensre pillantania látszólag nem szükséges. Itt és ott feltűnik néha az ő Ortrudja is.”

Eredeti, német nyelvű kritika:

 „MÁRIA TEMESI, die großartige und temperamentvolle Budapester Sieglinde, war diesmal die Elisabeth. Sie sang die Rolle mit dem ihr eigenen dramatischem Aplomb und ihrem schönen, dunkel lodernden Timbre, welches ihre Stimme auszeichnet. Damit gelang ihr eine stärkere Charakterisierung der Rolle als sonst üblich, insbesondere in den dramatischen Szenen am Schluss des Mittelakts und in den kontemplativen Momenten des 3. Akts. Diese Sängerin wirkt in jeder Phase ihres Handelns total authentisch und ist sogar noch bestens zu hören, wenn sie vom Publikum abgewandt nach hinten singt Blicke zum Dirigenten hat sie scheinbar nicht mehr nötig. Hier und da scheint durchaus ihre Ortrud auf.”  (Dr. Klaus Billand – Wien, Austria , Der Neue Merker, 05 / 2007)

GERTRÚD - ERKEL: BÁNK BÁN, MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ BUDAPEST, 2010

„A szoprán Temesi Mária, mint Gertrúdisz királyné, Bánk ellenfeleként nagy örömet okozott mint mindig, köszönhetően, hogy ennek az igen hálátlan szerepnek elkötelezett interpretálója. Drámaian használta sötét, karakteres hangját, az erős magas regiszterét, és amikor csak megjelent, uralta a színpadot.”

Eredeti, angol nyelvű kritika:

“The soprano Mária Temesi as Queen Gertrud, Bánk’s opponent thrilled as always thanks to her committed interpretation of this rather ungrateful part. She used her dark, characterful voice and strong high register dramatically and commanded the stage whenever she appeared.” (London, OPERA, 08/2010.)

Díjak és elismerések

Magyar Érdemrend Lovagkeresztje

Kitüntetés (2016)

„A mély kifejezőerőt igénylő drámai szoprán szerepek, főként a Wagner hősnők megformálásában kivételes, ugyanakkor az oratórium és daléneklés terén is elsőrendű és rendkívül sikeres énekművészete elismeréseként.”

Rektori Elismerő Oklevél

Szegedi Tudományegyetem (2016)

„Nemzetközi hírű művészi munkája és a Zeneművészeti Kar növedékei iránt elkötelezetten és odaadóan végzett oktatói tevékenysége elismeréseként”

Kitüntetés Kiemelkedő Iskolateremtő Tevékenységéért

Szegedi Tudományegyetem (2015)

Melis György-díj

Budapest (2013)

„A szép magyar beszéd műveléséért”

Jubileumi Emlékérem Kiemelkedő Oktatói és Művészi Teljesítményéért

Szeged (2010)

Artisjus-díj

Budapest (2003)

Liszt Ferenc-díj

Állami kitüntetés – Budapest (2000)

Juventus-díj

Magyar Állami Operaház – Budapest (1996)

Székely Mihály emlékplakett

Magyar Állami Operaház – Budapest (1995)

Bartók Béla - Pásztory Ditta-díj

Budapest (1992)

Maria Temesi, 2020 © Minden jog fenntartva. Adatvédelmi tájékoztató.